Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

HTML

MAI SZEX

Minden, ami erotikus történet, erotikus képregény, ha egy kis élvezetre vágysz, nálunk biztosan megtalálod!

Megosztott hirdetés

Partnerek

SZEXPONT.png

ERETT.png

MAISUNA.png

ELIT.png

Utolsó kommentek

  • Kriszxxx: Jó kis történet. :) (2014.04.06. 20:43) Régen látott barátnőm....
  • Mágikus Laura: nem vagyok egy leszbikus fan,de ez egy izgató történet!!!! (2014.01.27. 17:06) A bilincs
  • Mágikus Laura: a készülődés,aztán az élvezet és a mozi együtt,ami egy estét teljessé tesz:) (2014.01.27. 17:06) Édes sokas
  • kicscsávók: Na jó, de egy fotó akkor is jó lett volna :) (2013.10.18. 13:51) Szexi nyaralás
  • Ches Desmond: @Kimi1: Ja, a lényeg lemaradt. Sehol egy sunafotó... (2013.10.18. 12:50) Szexi nyaralás
  • Utolsó 20

Szexpartner kereső

Országos szexpartner kereső vidéki és budapesti nőkkel huncutpartner.com

Gyönyörteli örökség 6. rész

sztone 2013.10.29. 10:31

Reggel sokáig aludtak. Imre ébredt fel tíz óra felé arra, hogy már nagyon éhes. Felkelt, és a tálalóból elővette a kávét, ami még langyos volt. Hallotta, hogy fent tányérokkal kezdenek csörömpölni, így gondolta, hogy csak most készítik a reggelit nekik. Valóban, pár perc múlva elindul az étellift, és friss tojásrántotta illata töltötte be a barlangot. Imre pálinkát töltött, és a langyos kávéval és a két kupicával ébresztette Marikát. 
Az asszony nagyot nyújtózott, és elvette a pálinkát. Koccintottak, majd megitták. 
- Hiányzik a társasági élet – mondta Marika, és beleivott a kávéba. 
- Kérésed parancs- nevetett Imre, - a tálca mellett találtam – nyújtott oda egy papírlapot az asszonynak. Marika szétnyitotta. Egy meghívó volt a Németh családhoz délutánra, sütögetős partira. 
- Remélem, nem szex parti lesz – nevetett Marika. 
- Szerintem, nem, de ha az is lesz, nem hagylak ki most – nyelte le az utolsó falat rántottát Imre. 
- Én sem Téged – nyúlt át az asszony és megsimogatta a férfi arcát. Az megfogta kedvese kezét, és belecsókolt a tenyerébe. 
- Mit teszünk addig? – Kérdezte a férfi. 
- Még nem is úsztunk versenyt a medencében - mondta az asszony, és kiugrott az ágyból. Imre utána és már ugrottak is a vízbe. 
- Aki nyer, az mondja meg, hogy melyik szerkentyűvel akar beöntést –kiáltott Imre, és már szelte is át a medencét. Marika nehezen érte utol, de bevetette a titkos fegyverét, és megcsiklandozta a férfit, aki nevetve maradt vissza. 
- Csalás, csalás! – kiabálta, és ismét az asszony után vetette magát. Szinte egyszerre értek a célba, a medence másik falához. 
- Döntetlen – kötötte ki Marika. 
- Igen az, akkor most mi legyen? 
- Az utolsó kütyüt még nem próbáltuk ki. 
- Én megnézem, finom együtt beöntő. Egy tartály, két cső. Mindkettő masszírozós, rezgős. 
- Mi jön belőle? 
- Jázmin tea. Olvastam, nagyon finom, nyugtató hatású. 
- De én felizgulni akarok – nevetett Marika. 
- Arról én gondoskodom majd – mondta a férfi, és a víz alatt átölelte az asszonyt, aki egyből a dereka köré fonta a lábát. 
- Akkor most cipelhetlek – vonta még közelebb az asszonyt a férfi, merevedő pénisze nekifeszült az asszony hasának. A nő feljebb emelte a csípőjét, hogy a férfi belé tudjon hatolni, de az csak nevetett. 
- Te kis mohó, várj még – és átgázolt vele a medence abba a végébe, ahol a következő beöntés várta őket. – Nem állsz le? - kérdezte, de az asszony csak a fejét rázta, így végül a férfi a nő feneke alá nyúlt, beigazította követelőző szerszámát, és magára engedte a nedves kis puncit. Marika nagyot nyögött. 
- Most kérem a beöntésemet is – mondta az asszony, nyafogást tettetve. A férfi végigsimított a hátán, és kinyúlt az egyik csőért. A vége már krémes volt, így az asszony lyukacskáját kitapogatva feltolta. Péniszén érezte, ahogy csúszik az asszonyba. 
- Most Te is nekem – kérte az asszonyt, és óvatosan, nehogy rövid legyen a cső megfordult. Az asszony is kitapogatta férje lyukát és betolta a csövet, aztán megindították a két kis csapocskát. Imre a lépcsőhöz lépett, így Marika a lépcsőre helyezve talpait mozogni tudott. Lassan kezdte, közben arcát kedvese vállára rakta. Folyt beléjük a tea, és közben valami hihetetlen nyugalommal kevert izgatottság fogta el őket. Hosszan, elnyújtva szeretkeztek. Imre az asszony hátát, fenekét simogatta, Marika pedig élvezve a mozdulatokat, férje vállát csókolgatta, harapdálta finoman. 
Aztán csak elöntötte őket a forróság, és szenvedélyük felkorbácsolódott. Marika gyorsított az ütemen. Egyre szaporábban véve a levegőt, aztán sikongva élvezni kezdett. Imre sem sokáig bírta, és magára rántva az asszonyt, beleélvezett. A tea ekkorra folyt beléjük teljesen, ők pedig csak álltak egymást átölelve az öntudat mezsgyéjén. 

Lassan, álmosan jött el a délután. Marika legszívesebben otthon maradt volna, de már visszaüzentek, hogy elfogadják a meghívást. Imre könnyű, nyári öltönyt vett, Marika pedig kék koktélruhát. Tom már várta őket a kocsiban, most rajta is öltöny volt. 
- Magam is hivatalos vagyok – vigyorgott, miközben beindította a motort. – Ne féljenek, nem iszom ész nélkül, és a rendőrfőnök is ott lesz. 
Marika jóízűt nevetett, Imre pedig azt mondta: 
- Legfeljebb ott alszunk mind a négyen. 
- Négyen? – nézett vissza Tom, és majdnem nekiment a kijárónak. 
- Na ja, a rendőrfőnökkel, - nevetett Imre is – de figyeljen inkább előre, mert józanul is széttöri a kaput. 
Tom egészen megváltozott. Végigbeszélte az utat, és nagyon jó kedve volt. Marika elhatározta, hogy megkérdi majd pár pohár után tőle, hogy ő volt – e Aliz néni szeretője. A kocsi végiggördült a városkán, aztán a déli földeken, majd egy hasonló birtokra kanyarodott be, mint az övéké, csak látszott, hogy sokkal kisebb a ház, már messziről is. A ház melletti kis parkolóban már két kocsi is állt. Marikáék elé maga a házigazda sietett. 
- Szép délutánt – nyújtott kezet Imrének, majd szertartásosan körbejárta Marikát, és elragadtatva mondta: 
- Csodálatos, tökéletes. 
Az asszony kicsit megilletődve nevetett, még bele is pirult a bókba. Bementek a házba, ahol feketeszoknyás, fehérkötényes szobalányok koktélokat és pezsgőt szolgáltak fel. Marika egy vodkát vett el jéggel. A másik két család a vörös hajú lány volt a bátyjával és az élettársával. Hunteréknak hívták őket. A másik család negyvenes pár egy tizennyolc körüli lánnyal. Nekik magyar nevük volt. Véghnek hívták őket. Hamar kiderült, hogy mindenki tud egy keveset magyarul. Hunterek női vonalon származtak Magyarországról, de a férfi is igen jól beszélte a nyelvet. 
Miközben szürcsölgették az italokat, kimentek a kertbe, ahol már hatalmas grillsütőkben sültek a pácolt húsok és a zöldségek. Kisebb klikkek alakultak ki. A vörös lány Imre mellé szegődött, és kérdezgette a budapesti utcákról, a várról és a múzeumokról. Mint kiderült, pár éve járt otthon és beleszeretett a városba, bár Marika inkább úgy gondolta, hogy Imrébe szeretett bele inkább az előző nap. Enyhe féltékenységére még egy vodkát ivott, majd Tom mellé lépett, aki már a negyedik koktélt itta. 
- Nem lesz kicsit sok hazafelé? – kérdezte, csak azért, hogy valami társalgási alapot találjon. 
- Nem hinném – nevetett Tom, - alkoholmentes. Csak egy kis pezsgőt iszom majd. 
- Tom, szeretnék valami nagyon személyeset kérdezni – monda az asszony, és csinos arca ismét halvány piros lett. 
- Tessék csak – fordult teljesen szembe az asszonnyal a férfi. 
- Maga…, maga a szeretője – hebegte az asszony. 
- Igen, Aliz a szeretőm volt. Csodálatos asszony volt – telt meg a férfi szeme könnyel. – Mikor a férje meghalt, nagyon szenvedett a szex nélküliségtől. Észrevettem, és mikor egyszer a városból hajtottunk haza, csodálatos volt. Ott a kocsiban. Lesötétítettük az ablakot. Aztán rendszeresen együtt voltunk a barlangban. Ő vezetett be a beöntés világába, és úgy adta oda magát nekem, mint még az óta és előtte sem senki. 
- Sok volt a korkülönbség. Nem zavarta? 
- Nem, asszonyom, nem. Aliz örökifjú volt, és úgy szeretkezett, mint egy kisördög. Ha akarja, elmesélem az utolsót. Most is itt ég a lelkem legmélyén. 
Pár lépést odébb vonultak egy kerti lugas alá. Leültek az ottani ülőgarnitúrára, és Tom letette a poharát az asztalra, és mesélni kezdett: 
- Aliz aznap nagyon jó kedvű volt. Már sokszor gyötörte a betegsége, de előtte való héten kapott teljes vércserét, ilyenkor napokig sokkal jobban volt. Felüzent értem, hogy menjek le a barlangba, mert diktálni akar nekem. Elég jól fordítok magyarról angolra, és Aliz a memoárjait írta velem. Mikor lementem, a számítógép mellett ült egy átlátszó köntösben. Alatta semmi. Csodálatos teste volt, mint egy márványszobor, amin alig - alig fogott az idő vasfoga. Még ahol rácos is volt, ott is bársonyos maradt a bőre. Haja már ősz, de olyan fénnyel ragyogott, mint a hó, mikor a hózápor után szikrázik rajta a Nap. 
- Darling, hozd közelebb a pezsgősüveget. Igyál Te is – mondta, és felállva átment az ágyhoz. Leült rá, és hívogatóan nézett felém. 
- Nem megyünk a városba? 
- Nem, Tom, nem. Ma nagyon jól vagyok, mást szeretnék. 
Nagyot dobbant a szívem, azt hittem, soha többé nem kapom meg. Leültem mellé a két pohárral, koccintottunk, aztán ő mohón átölelt és megcsókolt. Finom eper ízű volt a szája a pezsgőtől. Elkezdte kigombolni az ingem, aztán hanyatt lökött és lehúzta a nadrágom cipzárját. Már ágaskodott a szerszámom, amit azonnal gyöngéden el is nyelt. Nagyon jól esett a forró száj ölelése. Aztán gondolt egyet, és a poharából a pezsgőt rácsorgatta, és mohón szürcsölte a tövénél. Nevettünk. Vele rengeteget lehetett nevetni. A poharat úgy tartva, mint egy pisztolyt, rám parancsolt: 
- Vetkőzz, vagy vége az életednek – én pedig mint aki fél őrült iramban dobáltam le magamról a ruhadarabokat. A zoknit már maga húzta le. Gyűlölte, ha a férfin marad a zokni. Magamhoz vontam, és puha haját simogattam. 
- Akarsz beöntést? – kérdeztem. 
- Igen, a medencében – nyögte. Levettem róla a köntöst. Mellei még mindig ágaskodtak. Megszopogattam őket, majd a karomba vettem törékeny testét, és a medencébe gázoltam vele. A legjobban a hatalmas fecskendőt szerette tejjel. Oda mentünk hát, és megtöltöttem az eszközt. Ő egy kannát töltött meg a számomra, és bevezette nekem. Azonnal még merevebb lettem. Mosolyogva simogatta meg férfiasságomat, aztán felkönyökölt a medence szélén kialakított könyöklőre, és odatartotta kerek popsiját. Tudja, kedves Marika, hogy nagyon hasonlítanak egymásra? A végén már nagyon lefogyott, de a kerek popsija megmaradt. Pár percig csodáltam, aztán bevezettem a fecskendőt, és lassan, finoman nyomni kezdtem a tejet befelé. Aliz kéjesen nyögdécselt, majd mikor a fecskendő kiürült, felült a lépcsőre, és odatárta nekem csodálatos ölét. Olyan íze volt, mint a nyári rétnek. Az illata, az illatát semmihez sem lehet hasonlítani – párásodott be Tom szeme. Nyaltam neki, nem is tudom meddig. Már nehezebben élvezett el, de nagyon kívánt. Két kézzel fogta a fejemet, és tolta rám magát. Aztán sikítva elélvezett. Éreztem csorduló nedvét. Ekkor felálltam, és odaigazítottam magam. Láttam szemében a mohóságot, és a kéjvágyat. Párat húztam a nagyajkain a farkammal, majd óvatosan beléhatoltam. Aliz mohó volt, és rám lökte magát és mozogni kezdett. Csak álltam ott, és élveztem, hogy ő mozog. Szeme becsukódott, és remegve élvezett. A csúcson aztán popsijából kilövellt a tej. A megkönnyebbülés és a kéj egyszerre ragadta magával. Kettőt, hármat kellett csak mozdulnom, és én is elélveztem, bele forró ölébe. 
Aztán kivittem a medencéből, megtöröltem, és lefektettem a nagyágyba. Mellé bújva, átölelve aludtunk el. Ez volt az utolsó éjszakánk. Alizt egy hét múlva bevittük a kórházba, és többé már nem jött haza. Itt a környéken mindenki szerette. Ő fogta össze ezt a kis közösséget, és terjesztette minden felé az enemát. Hiányzik, nagyon. 
Tom megitta az italát, és fel akart állni, de Marika lé tette a vodkás poharát, amiből még nem ivott, és a férfi kezére tette a kezét. Mélyen a szemébe nézve mondta: 
- Köszönöm, hogy bearanyozta a nagynéném utolsó éveit – és könnyű csókot lehelt a férfi arcára. 
- Eper illatú, mint Aliz – mosolygott a férfi, és hálásan megitta a felkínált italt. 

- Már mindenhol kerestelek – zsörtölődött Imre. – Merre csavarogtál? 
- Kifaggattam Tomot – mondta az asszony, és sokat sejtetően mosolygott. 
- Na mesélj – vett el újabb két pohár pezsgőt a férfi egy tálcáról, amit egy nagyon lengén öltözött szobalány szolgált fel. 
- Majd inkább otthon – Mondta Marika, és beleivott a gyöngyöző italba. 
- Kérem, jöjjenek az asztalhoz, készen van az első adag étel – hallották ekkor László hangját. Mindenki a svédasztalnak megterített hosszú asztal köré sereglett. Finom grillezett falatok, húsok, zöldségek illata szállt a kertben. Marika is jóízűen evett. Nevetve mondta Imrének: 
- Ha így haladok, ki kell cserélni a ruhatáramat, mert kihízom. 
- Tudod, hogy szeretek mit fogni rajtad – mondta Imre és gyengéden végigsimított felesége hátsóján. Marika enyhén elpirult, de nem lépett odébb, jól esett a mozdulat. 
Mikor már mindenki jól lakott, a házigazda megkért mindenkit, hogy vonuljanak hátra a ligetbe. Egy színpad lett ott felállítva. Mindenki izgatottan foglalt helyet a színpad elé felállított székeken. Hamarosan a függöny előtt megjelent a házigazda, és büszkén mosolyogva mondta: 
- A lányom írt nekünk egy színdarabot. A helyi színjátszó kör tagjai fogják előadni, kérem, fogadják szeretettel. 
Mindenki izgatottan tapsolt, aztán felgördült a függöny. A színpad kétfelé lett osztva, az egyik fele orvosi rendelőnek volt berendezve a másik pedig hálószobának. A rendelőben egy magas, szakállas, negyvenes orvos ült, és épp adminisztrált, aztán odaszólt a kis félénk asszisztensnőjének, akit épp csak észre lehetett venni, hogy hívja be a következő beteget. 
Magas, karcsú Merilin Monro típusú, fiatal bombázó lépett be, kissé meggörnyedve. Az orvos kikérdezte, hogy mi a panasza, miután hellyel kínálta. Az asszony elmondta, hogy előző este nagyon bevacsorázott, és most hascsikarása van. Az orvos megkérte, hogy feküdjön fel a vizsgálóasztalra, és tegye szabaddá a hasát. Az asszisztensnő halkan kiszólt a közönségnek, hogy csodálja, hogy még nem kellett pucérra vetkőznie a bombázónak. Látszott, hogy fülig szerelmes a főnökébe, és féltékeny. Az orvos közben jó alaposan megnyomkodta a szőkeség hasát, aztán megkérte a nővérkét, hogy készítsen egy meleg kamillás beöntést. Amíg az előkészületek folytak, látszott a páciensen, hogy inkább megszökne, mintsem befogadja magába a tisztító folyadékot, de nem volt kegyelem. Az orvos megkérte a pacienst, hogy a sarokban lévő paraván mögött vetkőzzön le, és vegye fel az odakészített kórházi köpenyt. Az orvos, mivel a paraván hátulról volt megvilágítva, végignézi, ahogy az asszony árnyéka levetkőzik, a közönséggel együtt. Aztán az asszony előjön, és feltérdel a vizsgálóra. A nővér előkészíti a formás kis popsit, és az orvos bevezeti a beöntést. Az asszony nyűgösen fészkelődik, aztán menet közben rájön, hogy milyen kellemes dolog, és el kezdi élvezni. 
Közben, a hálószobába megérkezik az orvos felesége. Magas, csinos, barna asszony. Idegesen leveszi a kabátját, és a szekrény ajtaján lógó fogasra akasztja. Cigarettára gyújt, és leül az ágyra telefonálni. A szeretőjével beszél, akivel nagyon összeveszett az előbb. Egy darabig veszekszenek, aztán a férfi megígéri, hogy felmegy az asszonyhoz, aki nem aggódik, hogy rajtakapják, mert, hogy a férje dolgozik. 
Közben, az orvos elküldi az asszisztensnőt, és kettesben marad a szőke asszonnyal, aki egyre jobban felhevül. Kihúzza a beöntőcsövet, és kezelésbe veszi az asszony csiklóját. Az, először látszólag tiltakozik, de az orvos elmagyarázza, hogy ez hatékonyabbá teszi a kezelést. Végül már saját maga hátrál bele az orvos elővett szerszámába, és hatalmasat élveznek. Közben a másik szobába megérkezik a szerető. Magas, barna, kékszemű fiatalember, látszik, hogy selyemfiú. Az asszony leereszkedően beszél vele, egészen addig, míg a fiú el nem kábítja a csókjaival. A nő ledől az ágyra, a fiú, pedig a fürdőből, betol egy állványt a beöntő szettel. Itt is elkezdődik a feltöltekezés közbeni szeretkezés. Az orvos már nem érzi elég kényelmesnek a rendelőt, így hát karjában a meztelen nővel átmegy a hálóba. Döbbent csend. A fiatal férfi töri meg először, és megkérdi a szőke asszonyt, hogy mit csinál az orvossal. Az asszony az ő felesége. Mire az asszony visszakérdez, hogy mit csinál ő ezzel a tehénnel? 
- Fejem – feleli lazán a férfi. Aztán veszekedni kezdenek, de rájönnek, hogy miért ne élvezzék mind a négyen egymás társaságát, és az egészből egy hatalmas gruppen lesz. Csak az asszisztensnő ül szomorúan a rendelőben, és eszi az orvosnak ebédre hozott szendvicset. 
A kellemes, vidám darab után a társaság, még egy darabig beszélgetett, megtárgyalták a helyzetkomikumokat, pezsgőztek, aztán lassan szétszéledtek. Tom már mosolyogva várta Imrét és Marikát a kocsiban. 
- Kellemes este volt? – kérdezte. 
- Igen, csak maga nem ihatott – sajnálkozott Marika. 
- Nagyon kedvesek voltak a háziak, csomagoltak nekem egy kisüveg pezsgőt, majd otthon megiszom – mutatott az anyósülésre Tom, aztán gázt adott és elindultak a farm felé, ahol már várta a párt a melegvizes medence. A színdarab, és a beszélgetés megtette az asszonynál a hatását, és izgalmas várakozással eltelve ült a helyén. Imre megfogta a kezét, és a tenyerét kezdte el simogatni ismét. Marika tudta, hogy ismét eseménydús éjszaka vár rá. 

- Azt mondod, hogy Tom ennyire szerette a nagynénédet? 
- Szerették egymást, és kész. 
- Mit hagyott rá Aliz? 
- Sok mindent. A kocsiparkot, három versenylovat, és a palackozót is. Úgy nézem, elég szépen gazdálkodik velük. Ma már ő is többszörös milliomos – zárta be a helyi milliomosok lapját az asszony az interneten. 
- Akkor miért sofőrködik nekünk? –kérdezte Imre csodálkozva. 
- Mert élvezi, és mert Alizra emlékezteti. 
- Én a Te társaságodat élvezem – csókolta meg a férfi a nő nyakát. 
- Kívánlak – remegett bele az asszony a gyöngédségbe. Kék selyem pongyola volt rajta, alatta még a koktélruhájához illő kék csipkeharisnya harisnyakötővel. Imre keze végigsiklott az asszony testén. Elidőzött a formás, szabadon lógó melleken, aztán megfordította a forgófotelt, és letérdelt kedvese elé. Félrehúzta a köntöst, és szinte falta a látványt. Marika hátradőlt a széken. Hasán a csipke harisnyatartó hívogatta a férfi kezét. A hozzávaló bugyin látszott, hogy az asszony már kezd nedvesedni. Imre előre hajolt, és az asszony lábai közé fúrta a fejét, aki a lábait a fotel karfájára téve tárulkozott ki. 
- Isteni az illatod – súgta a csipkébe a férfi, aztán óvatosan odébb húzta a bugyit, és nyelvét mélyen kedvese hüvelyébe tolta. Az asszony felnyögött, és megemelte kissé a csípőjét, mire Imre a popsija alá nyúlt. Folytatta a nyalást. 
- Az ízed is finom, nagyon – mondta a férfi. 
- Nem érzem – lihegte nevetve az asszony, mire a férfi feljebb térdelt, és forrón megcsókolta az asszonyt. Nyelve bejárta a másik száját, közben mellkasához nyomódtak az asszony mellei, kellemesen melegítve azt. 
– Ugye finom, ez is finom – mondta a férfi, és kedvese szája helyett, most már a melleit csókolta. Amennyit csak tudott, bekapott belőlük, aztán kiengedve lassan, elidőzött az ágaskodó bimbóknál. Közben egyik ujja az asszony popsilyukát ingerelte. Még csak kívülről, bejárva minden kis idegszálat. Az asszony pedig a férfi haját simogatta. Aztán a férfi ismét visszatért a most már teljesen elázott puncihoz. Megkereste kedvese húgycsőnyílását, és rátapasztotta a nyelvét. Tudta, várta a reakciót, és az jött is. Marika teste megfeszült és lihegve élvezni kezdett. 
- Még, még! Abba ne hagyd! – könyörgött az asszony, aztán elragadta az extázis. Már csak pihegett, mikor a férfi abbahagyta, majd mosolyogva nézte, ahogy kedvesébe visszatér az élet. 
- Emeld meg a popsid, kérlek – mondta Imre, és lehúzta az átázott fehérneműt. – Mivel kéred a beöntésedet? 
- A farkas fecskendővel – mondta az asszony, és várakozásteljesen simított végig a combján. 
- Tejet? 
- Igen – bólintott a nő. Teste még el sem engedte az előző orgazmus megnyugvását, már is újra kívánta a férfit. 
- Előbb kapsz két tisztítót beöntést, kérlek, térdelj fel – simogatta meg most Imre is a combot, ami még előbb az arcához ért. 
Marika megfordult hát. Arcát a fotel támlájára támasztotta, popsiját alaposan kipucsította, és várta vissza kedvesét, aki elment az eszközökért. Direkt nem nézett semerre, élvezte a játékot, hogy nem tudja mikor érne majd hozzá. A férfi pedig nem váratott sokáig magára. Hamarosan megérezhette az asszony zselés ujját, ahogy körkörösen masszírozza belé az anyagot, majd a körtebeöntő csövét, és végül szétáradt benne a finom meleg víz. Fel akart kelni, de Imre szelíden visszanyomta. 
- Várj kedves, hoztam tálat – érezte, ahogy a tál a popsija alatt a combjához nyomódik, és elengedte magát. Boldog sóhajjal könnyebbült meg. Imre egy nedves ruhával megtörölgette, aztán előre hajolt, és nyalni kezdte a már kitárulkozó lyukacskát. Két ujját kedvese puncijába tolta, és finoman ujjazni kezdte. Marika ismét remegni kezdett a kéjtől, de Imre most nem hagyta olyan gyorsan elélvezni. Az asszony aztán mohón mozogni kezdett. Imre ekkor dugta be a második körtebeöntő csövét. A víz akkor kezdett beáradni, mikor az asszony a csúcsra jutott. 
- Milyen volt, Drága? – kérdezte Imre, miközben apró csókokat lehelt az asszony elédomborodó popsijára. 
- Nagyon jó, még kérded? – lihegett az asszony. 
- Várj, kapod a tálat – tolta ismét kedvese popsija alá a tálat Imre, ő pedig remegve ürített.
- Ez már szép tiszta, de kapsz még egyet. Nagyon teleetted magad – csapott aprót a popsira Imre, aztán elment megtölteni a körtefecskendőt. Marika most visszanézett, jól sejtette, kedvese szerszámából már igen csak folyt a kéjnedv. Elmosolyodott, és teste beleremegett a várható gyönyörbe. 
Imre besíkosította az ujját, és mélyen az asszonyba dugta. 
- Oh – volt a válasz, a férfi, pedig végigsimította az asszonyt belülről, aztán másik kezének tenyerét rásimította az asszony ismét nedves szemérmére, és azt rezegtetve kezdte ismét felizgatni. Marika ismét tolni kezdte magát a férfi kezeire, fejét hátra vetve élvezte a mozdulatokat. Mellei hullámoztak a kéjtől, aztán Imre kinyúlt, és ujja mellett bevezette a vékony csövet, majd nyomni kezdte a labdacsot. Ismét hatalmasat élvezett kedvese. 
- Gyere, itt a tál, üríts Kedves – az asszony pedig ismét boldog kielégüléssel könnyebbült meg. A férfi megtörölgette, majd mögé lépett, és párszor végighúzta felizgult nagyajkai között a kőkemény péniszét. Az asszony tolni kezdte volna magát, de a férfi a popsijára téve kezét, visszatartotta. 
- Te kis mohó, várj még – mondta hihetetlen gyöngédséggel, majd vette a síkosítót, és elkezdte az asszony popsivájatába folyatni. A másik kezével belekente a lyukba, majd a farkas fecskendőért nyúl, és a popsi nyíláshoz illesztette. A kúp alakú szerkezet lassan haladt előre, majd eltűnt a rózsakén szétnyíló záró gyűrűben. Az asszony kéjesen felnyögött, a férfi pedig elkezdte lassan benyomni a tejet. 
- Szólj ha gyors – mondta. 
- Nem, nagyon jól csinálod – mondta az asszony és megtelő hasát simogatta. Mikor befolyt az egész, a férfi megkérdezte: 
- Még? – a nő csak bólintott, és a férfi az odakészített csuporból teleszívta a fecskendőt, és ismét az asszonyba tolta. 
- Annyira jó – lihegte a nő. Teljesen megtelt. Imre kihúzta a fecskendőt, és kemény farkát a nő fenekéhez illesztette, majd beléhatolt, és mivel már saját vágyának nem tudott parancsolni, őrült iramba kezdett. Felvett egy vibrátort az asztalról, és az asszonyba tolta, majd teljes fokozatra állította. Élvezte a szúk helyet, a vibrálást, és a nő kéjes sikolyait. Aztán robbant. Végre ő is önkívületben elélvezett. Kihúzta a lankadó szerszámát, és a vibrátort nem leállítva az asszony fenekéhez hajolt, akiből hamarosan lávaként tört elő a tej ő pedig mohón inni kezdte. Közben szabad kezével az asszony hasát masszírozta. 
- Szeretlek, őrülten szeretlek – nyögdécselte az asszony, miközben már kissé adagolva nyomta ki magából a tejet. 
- Finom vagy, mondtam, hogy finom vagy – mondta Imre, és újabb adag tejet nyelt le. A fele félre folyt, de nem zavart senkit sem. Aztán, mikor már minden csepp kifogyott, Marika felegyenesedett, Imre pedig hátulról átölelte. Az asszony mellei belesimultak a férfi tenyerébe aki érezte, hogy a bimbók ismét ágaskodni kezdenek, mint ahogy férfiassága is ismét felütötte a fejét. 
- Gyere, feküdjünk le – mondta a férfi, és lesegítette az asszonyt a székről. 
- Fel kéne takarítani – mutatott a tejtócsára az asszony. 
- Majd – tolta az ágy felé a férfi kedvesét. Bebújtak a takaró alá. Imre keze lecsúszott az asszony szemérméhez, és boldogan tapasztalta, hogy az még mindig nedves. Felemelte Kedvese fölül lévő lábát, és ismét beléhatolt, de ez már nem volt követelőző. Csendesen mozdultak. Csak egy-egy halk sóhaj hangzott el. A kielégülés ünnepe volt ez, a kéj elnyújtása, a teljes beteljesülés. Marika felnyögött a csúcson, és erősen magához szorította kedvesét, aki elengedte maradék ondóját újból átélve mindkettőjük kéjét. Aztán csak simogatta kedvese hátát, aki lassan a félálom karjába szédült. Még érezte, hogy kedvese felkel. Elmosolyodott, tudta, hogy elment feltakarítani a tejet.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://maiszex.blog.hu/api/trackback/id/tr65604406

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.