Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Rosszlanyok.hu - Az országos szexpartner és masszázs kereső. Gyönyörű lányok. Csak valódi képek!

HTML

MAI SZEX

Minden, ami erotikus történet, erotikus képregény, ha egy kis élvezetre vágysz, nálunk biztosan megtalálod!

Partnerek

SZEXPONT.png

ERETT.png

MAISUNA.png

ELIT.png

Ajánló

Utolsó kommentek

  • Kriszxxx: Jó kis történet. :) (2014.04.06. 20:43) Régen látott barátnőm....
  • Mágikus Laura: nem vagyok egy leszbikus fan,de ez egy izgató történet!!!! (2014.01.27. 17:06) A bilincs
  • Mágikus Laura: a készülődés,aztán az élvezet és a mozi együtt,ami egy estét teljessé tesz:) (2014.01.27. 17:06) Édes sokas
  • kicscsávók: Na jó, de egy fotó akkor is jó lett volna :) (2013.10.18. 13:51) Szexi nyaralás
  • Ches Desmond: @Kimi1: Ja, a lényeg lemaradt. Sehol egy sunafotó... (2013.10.18. 12:50) Szexi nyaralás
  • Utolsó 20

MAI SUNA

A buli utáni buli

sztone 2013.10.08. 11:44

Az ikertestvérem, Janelle és én együtt nőttünk fel. Először egy farmon éltünk, aztán Apa előléptetései nyomán többször költöztünk, és végül egy kisvárosban kötöttünk ki középiskola idejére, és minden azt követőre. 

Semelyik alkalommal, amikor új helyre költöztünk, nem próbáltam új barátokat szerezni; nem volt rá szükségem. Csak kivártam, hogy a srácok a suliban meglássák Janelle-t, azonnal beleszeressenek, aztán rájöjjenek, hogy én vagyok a bátyja, és így – ahogy bárki más számára is annak tűnne - jó ötletnek tűnt számukra velem összebarátkozni, csak hogy a közelébe kerülhessenek. Logikus folyamat volt; Janelle kb. 168 centi magas és 50 kiló volt, kellemes méretű mellekkel. A segge maga volt a tökéletesség, mind formára, mind méretre nézve. Sok napon kívántam azt, hogy bárcsak ne lenne a testvérem, hogy eltölthessek egy – vagy tíz – napot a teste felfedezésével. 

Persze, a többi fiú hamar rájött, hogy saját jogon is elég jó fej vagyok, és én meg hamar rájöttem, hogy kivel is akarok barátkozni, és hogy kik azok a seggfejek, akik csak egy számukra elérhetetlen dolog után áhítoznak. Elérhetetlent mondok, mert, ahogy ez az íratlan folyamat zajlott, szépen megosztottam Janelle-lel, hogy kik a jó fejek, és hogy kitől érdemes magát távol tartania magát. Mindig tudott magára vigyázni és én elég nagy voltam hozzá, hogy senki ne akarjon többet annál, amit Janelle magától akart. Vagy tőlem féltek, vagy azoktól, akikkel jóba lettem, és akik szintén eléggé védelmezően viszonyultak hozzá. 
Ez jó üzlet volt mindkettőnk számára. Nem volt titkunk egymás előtt, de csak egymás között osztottuk meg őket, így mindenki el mert nekünk mondani mindent, mert nem tartottak minket pletykafészkeknek. 

Öt különböző iskolába jártunk hatodik osztálytól - a farmtól - kezdve, amíg végül kikötöttünk a középiskolában. Ez idő alatt sokszor tanúi voltunk apánk rögeszméjének, miszerint megvesz egy lerobbant házat, egymaga felújítja, majd tisztességes profittal eladja. Ez amúgy szinte sose jött össze. De a próbálkozásait sokszor kísérték ajtó nélküli fürdő- és hálószobák, egyszemélyes hálók kettő vagy több ággyal, vagy hasonló idegesítő körülmények, amik néha tálcán kínálták a lehetőséget, hogy pillantást vethessek Janelle szépen növő testének előnyös részeire. Gyönyörű volt, de aztán - amikor igazából formásodni kezdett -, akkor nehézzé tette a helyzetemet a többi csajjal, mert tudat alatt is a húgomhoz hasonlítottam őket. 

A költözések - amiket említettem - jót tettek a kapcsolatunknak, de a jegyeinknek és általánosságban véve a viselkedésünknek nem tett jót. Az apánk szó szerint minden percében dolgozott, vagy a munkájában, vagy a ház körüli javítgatásokkal, és anyánkat is lefoglalta a saját cégének a vezetése, így nem maradt senki, aki odafigyelhetett volna, hogy mibe keveredünk, és mibe is keveredtünk volna elég gyorsan az első költözésünk után, mint a bulizásokba. 

Egy teljes értékű bárpultunk volt otthon a farmon, amit apa épített kártya-partikra, pajta-partikra, mittudoménmilyen-partikra, amilyenekből elég sokat tartottunk. Amikor először költöztünk, az összes bor és rövidital, és a keverőpoharak mind egy óriási dobozba kerültek, és a pincében tartottuk őket, vagy ötven másik dobozzal együtt, amik az óriási farmbeli házunk után nem fértek be a kisebb új házunkba. A képregény-gyűjteményemet kerestem, hogy beárazzam és eladjam őket a gördeszka-pénzalapom javára, amikor belebotlottam ebbe a dobozba. Ez volt a buli-napjaink kezdete, és a vége a csupa-ötös napjaimnak. 

Annyira jól éreztük magunkat, hogy minden másnap berúgunk, hogy azon a nyáron nem is nagyon csináltunk mást. Gördeszkázgattam, és pár jólelkű csínytevővel lógtam, akik állandóan balhéba keveredtek, anélkül, hogy IGAZÁN balhéba keverednének, míg Janelle a saját társaságával inkább csak csajos dolgokról beszélgettek. Így teltek a következő évek és az elkövetkező pár költözés... 
Abbahagytam a deszkázást, de a bulizást folytattam, és ő is kitartott a saját társasága mellett, aztán legtöbbször összehoztuk a két társaságot, hogy elcsábítsuk a lányokat azzal, hogy túlmegyünk a határokon a mókázás folyamán, anélkül, hogy bárkinek is kárt okoznánk, és hogy jól összejöjjünk velük eközben. 

Amikor gimnáziumba mentünk, és tudtuk, hogy nagyjából végeztünk a költözésekkel, a szokásos dolgunkat csináltuk, hamar barátokat szereztünk, és újrakezdtük a bulizást, ahogy csak lehet. Gyorsabban szereztünk barátokat, mint bárhol máshol, és kisebb volt a távolság az ő társasága és az enyém között is, mert az iskola, ahova jártunk, elég kislétszámű volt. Anyánk továbbra is elfoglaltabb volt a cégével, mint az egészséges lett volna, szóval miénk volt az egész hely, és ki is használtuk. 

Mindezek vezettek ahhoz az éjszakához, amiről ma sem tudom, hogy bármelyikünk is megbánta-e, vagy csak egyszerűen elfogadtuk, hogy megtörtént... 

Mindketten végzősök voltunk, az év vége fele jártunk. Mindketten nemrég töltöttük be a tizennyolcat, és tudtuk, hogy a gimnáziumi partis évek nemsokára elmaradnak mögöttünk. Pár embert áthívtunk éjszakára, amikor anya volt zárórás a cégnél, és tudtuk, hogy nagyon sokáig nem jön haza. Talán 20 ember lehetett ott, mind vagy ivós játékokat játszottak, vagy kis csoportokban füveztek, vagy csak beszélgettek. Egy tó mellett laktunk, és egy nagyon tiszta, nagyon meleg este volt. Már pár órája ott voltunk, és legtöbbünk – ha nem mindenki – eléggé elázott, amikor megkaptuk anyától a telefonhívást, hogy elindult hazafele. 

Janelle és én egyszerre kaptunk majdnem szívrohamot, hogy hogyan rakunk ki mindenkit, hogy szedjük össze a sörösüvegeket, és hogy szellőztetjük ki a cigi és fű füstjét a házból, az alatt a 20 perc alatt, amíg anya hazaér. Szerencsére mindenki ismerte a helyzetet, nem volt gond a buli gyors zárásával. Éppen végeztünk a sörös dobozok begyűjtésével, és a sarkokat és rejtett zugokat ellenőriztük eldugott hamutálcák után kutatva, amikor újra csöngött a telefon. Anya volt újra, hogy elmondja, hogy iszik pár pohárral egy barátnőjével, és nála alszik. 

Janelle lerakta a telefont, és a kanapéra huppant. 
-Vajon hova ment mindenki... Anya ma nem jön haza. – mondta nekem. 

Leraktam a sörös dobozokkal teli szemeteszsákot, és leültem a húgommal szemközti székre. 

- Ha tudnám is, hogy hova mentek, túlságosan berúgtam, ahhoz, hogy vezessek... 

Janelle felkuncogott a szövegemre. 

- Francba is, én is eléggé becsiccsentettem! – mondta, újra felnevetve. Mindig is szerette magát jobban részegnek mutatni, mint amennyire valójában volt. Sok ember csinálta hasonlóképpen, sose tudtam rájönni, miért. 

- Na, legalább éjjel egyig buliztunk... Lehetett volna rosszabb is, hívhatott volna akár 10-kor is, nem? – mondtam, hogy mindkettőnket jobb kedvre derítsem. 

- Ahhhaaa... - válaszolta Janelle a semmibe révedő tekintettel, a karjait maga mellett lógatva. 

Körbenéztem a hirtelen támadt csendben, majd visszanéztem Janelle-re. A lábai enyhén szét voltak nyitva, ahogy ott feküdt, és a szoknyája alatt láttam a fehér csipkés alsóneműjét. Kicsit elmélázhattam a fejemben lévő zsongás miatt, mert csak bámultam ott, isten tudja meddig. 

- Csinálhatnál róla egy képet, úgy tovább tart. – mondta ő, meg sem próbálva elrejteni a kilátást. 

Nem akartam jelenetet rendezni, és nem akartam, hogy a lebukás megalázónak tűnjön számomra, ezért lazán így válaszoltam: 

- Tudod, én megtenném... De a képek sose ragadják meg úgy a pillanatot, mint ahogy hinnéd. 

Felpillantottam az arcára, mikor ezt mondtam, de rögtön vissza is tértem a bugyijára, miután befejeztem a mondatot, bizonyítva, hogy nem jöttem zavarba, amiért lebuktam. Úgy gondoltam, hogy elviselem a beszólását, és aztán feltűnésmentesen elhagyom a szituációt, nehogy egyikünknek is kényelmetlenné váljon. 

- Egyetértek, - mondta – főleg, hogyha valami váratlan történik... - És ezzel felcsúsztatta a jobb kezét a combja oldalán, be a szoknyája alá, az ujjbegyeivel megérintve a szeméremdombját. A szemeit rám szegezte, valószínűleg a reakciómat figyelve, de olyan arckifejezéssel, ami úgy tűnt, mint egy kihívás számomra, hogy mondjak vagy tegyek valamit, hogy tovább folytatódjon a dolog. 

Az agyam egy része – valószínűleg a józan fele – sikoltott: "Francba is, ember! A húgod magához nyúl előtted! Úgy értem, a FRANCBA!" 

Hátradőltem a székemben, mintha csak pihennék, de valójában csak jobb belátást akartam. 

- Látod, pont erre gondoltam... 

Felcsúsztattam a kezemet a combomon, pont a farkamra és tovább figyeltem a kezét. Egyik ujját becsúsztatta a bugyijába, és láttam, ahogy behajlítva az ujját a nagyajkaival kezd játszani. 

Az arckifejezése megváltozott, úgy éreztem, hogy eléggé beindult az egész esti zsongástól, és elhatározta, hogy segít magán, nem törődve azzal, hogy látja-e bárki, akkor sem, ha éppen az ikerbátyja lenne az! Mostanra a farkam kőkemény volt, és az ő kezének ritmusára dörzsölgettem magam. 

- Úgy tűnik, előtted járok, bátyó... Bele kéne húznod. – mondta, ahogy a légzése kapkodóbb lett. A szoknyája felcsúszott, úgyhogy a belátás már tényleg zavartalan volt. Pillanatokra meg-megpillantottam az ujjait, és az egyre erősödő csillogás jelezte, hogy egyre inkább nedvesedik. 

Kicippzároztam a nadrágomat és előhalásztam a farkamat, miközben tovább figyeltem. Meg tudtam mondani a mozdulatai alapján, hogy legalább egy ujjával ujjazza magát. A szívem erősen vert, és az adrenalin száguldozott a véremben. Ez volt messze a legszexibb dolog, amit csak láttam, és nem áll szándékomban félbeszakítani, ha neki sem. 

- Oh, baszd meg – hallottam két sóhaja között, majd felemelte a fenekét a kanapéról és hosszú lábain át lecsúsztatta a bugyiját. A szoknyája annyira fel volt gyűrve, mintha egyáltalán ott sem lenne. 

- Így ni, sokkal jobb. – mondta, ahogy visszahelyezte kezét a puncijára. A jobbjával a nagyajkait simogatta, míg baljával széles mozdulatokkal dörzsölgette csiklóját. A nyögései minden magával játszadozással és a farkam bámulásával töltött másodperccel egyre hangosabbak lettek. 

- Vedd elő teljesen, Jon. Látni akarom. - zihálta nekem, le nem véve szemét a farkamról. Majd a szemembe nézett és megismételte: - Mindenedet látni akarom... Most. 

Csak annyi időre álltam fel, hogy levegyem a nadrágomat és a bokszeremet, majd vissza is ültem, lassan húzogatva a farkamat, amíg őt néztem. Nem akartam túl gyorsan elmenni, azt akartam, hogy sokáig tartson. Milyen gyakran nézheti egy srác, hogy a modell-szépségű húga előtte maszturbál, és arra kéri, hogy tegye ő is azt? 

Janelle hátradöntötte fejét, mélyen felnyögve, ahogy már két ujját süllyesztette a puncijába. Kihasználtam a lehetőséget, hogy előrecsússzak a széken, és négykézlábra ereszkedjek a padlón. Csöndesen odakúsztam a kanapéhoz, és a lábai közé helyezkedtem. Mikor ott voltam, a térdre emelkedtem, közelről is megcsodálva gyönyörű testét, és ő továbbra is csak ott feküdt folyamatosan nyögve. 

Kézbevettem a farkamat, és lassan előredőltem, amíg a makkom a csiklóját simogató kezét ért. Meglepetésében felkapta a fejét, és a keze majdnem megállt a mozgásban, de aztán – lelassulva bár – tovább mozgatta. 

A szemembe nézett, majdhogynem könyörögve: 

- Jon, Istenem, annyira akarom, de nem lehet... - a bal keze ujjai hegyével simogatta a makkomat, és én még inkább előredőltem, hogy a lilás makkom a csiklójának feszüljön, ezzel megreszketve egész testét. 

Végig csak őt néztem, az ellenkezés bármilyen jelét lesve, miközben felhúztam szűk pólóját, és levettem róla. Félrehajítottam, és a derekához nyúlva kikapcsoltam a szoknyáját is, és azt is félrehajítottam, csak egy fehér melltartót hagyva rajta. Annyira szexin nézett ki, sose fogom elfelejteni. 

Felemelkedett, és maga mögé nyúlva kikapcsolta a melltartóját, és gyönyörű 36C-s mellei feltárultak előttem. Előrehajoltam és szenvedélyesen megcsókoltam őt, nyelveink őrült csatában köröztek egymás körül. Előretoltam a csípőmet, ő pedig a farkamat a csiklójához irányította, úgyhogy mindegyik mozdulatomnál fel és le csúszkált rajta. 

Mindketten kifogytunk a levegőből, úgyhogy megtörtük csókunkat, mire én a mellein folytattam a szájgyakorlatot, amit ő egyre hangosabb és hangosabb nyögésekkel dicsért. 

- Istenem, Jon! Nem kéne... Nem szabad... Oh, istenem... mmmm.... MMM, Oh, úgy akarom, hogy berakd, annyira! – ismételte újra és újra. 

Pár percig még tovább bökdöstem a csiklóját, mielőtt kicsit hátradőltem volna. Lenéztem az elképesztő testére, a csípőm egy apró mozdulatával lejjebb állítottam a képzeletbeli célkört, majd egyenesen a forró puncijába siklottam, nézve, ahogy szája egy néma Ó-ra nyílik. Szorosra zárta szemeit, ahogy egész teste beleremegett, ahogy farkam centi centi után csúszott puncijába. Majd félig kihúztam, és újra tövig löktem magam bele, és ott tartottam, várva a reakcióját. 

A lélegzése nem lassult le, de kinyitotta szemeit: 

- Istenem, bennem van a farkad... Bedugtad... Dugunk! 

Összekulcsolta a lábát a hátam mögött, és még inkább magába húzott, már ha ez egyáltalán lehetséges lett volna. Bíztatásnak vettem a dolgot, és teljesen kihúztam a farkamat, majd mélyre döftem belé, és szép lassú tempóval dugni kezdtem. 

- Mmmm... Oh, a francba! Dugunk, Jon! Oh, francba, francba, olyan jól csinálod... Jól esik a farkad! Dugj tovább, őrülten dugj meg! BASSZ! 

Én nem igazán beszélek ennyit szex közben, szóval csak csendben dugtam a selymes punciját, mielőtt odahajoltam volna hozzá és azt mondtam volna: 

- Fordulj meg, hátulról akarlak megdugni. 

Felnézett rám, odasúgta, hogy "te kis ördög", és kiengedett lábai bilincséből. A kanapé szélére térdelt és ráhajolt a támlájára. Beszéltünk a fényképekről... Hát ez poszterre kívánkozott! 

Mögé álltam, odaigazítottam a farkamat, és egyetlen hosszú mozdulattal belécsúsztam. Ő is segített, hátratolva fenekét, amíg a gyönyörű segge a hasamhoz nem nyomódott. A kezemet a tökéletes félgömbökön nyugtattam, és néztem, ahogy farkam ki-be csúszik benne, egyre gyorsabb és gyorsabb ütemben. Sejtettem, hogy nem fogom már sokáig bírni. 

- Ahh, Jan, a puncid olyan kurva jó... - Ennyit tudtam csak mondani. És csak annyit hallottam, ahogy a testünk összecsapódik, ahogy vadul dugtam őt, és ő csak tolta rám magát. 

Minden előjel nélkül, a térdeire emelkedett, és mozdulatlanná dermedt: 

- Ó, francba, ÉLVEZEEEEEEEK!!! Mmmmmmm.... Óhhhhhh, IGEEEEEN!! 

Nem bírtam tovább, kirántottam a farkamat belőle, párszor hozzádörzsöltem a fenékvágatához és élvezni kezdtem. 

- Ahh, Élvezek! – ordítottam, ahogy az első lövet a hátán landolt, a többi pedig a feneke felső részére fröccsent. 

Elkészültem az erőmmel, és teljesen másféle zsongás lett úrrá rajtam, mint ahogy – gondolom – rajta is. 

Próbáltam visszanyerni a lélegzetemet, miközben a gecicseppeket néztem a húgom hátán, amikor hátrafordította fejét, rám nézett, és azt mondta: 

- Csinálhatnál róla egy képet, úgy tovább tart. 

Csak mosolyogtam, tudván, hogy egy remek nyár kezdete lehet ez...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://maiszex.blog.hu/api/trackback/id/tr725556725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.