MAI SZEX

Már napok óta irtózatosan éreztem magam. Mert hittem, hogy mi egy pár vagyunk, de egyre nyilvánvalóbbá vált: nincs közös jövőnk. Néha ugyan össze-összefuthatunk, titkon elvonulva egy hotelszobába, hogy jól érezzük magunkat néhány órán át, de semmi több. Pedig én vele képzeltem el a további életemet. Váltanom kell, döntöttem el, s már regisztráltam is egy társkereső oldalra. Röpke szemlélődés után, legnagyobb meglepetésemre, már több kedves üzenetet is kaptam. Kezdett egyre izgatottabbá tenni a kíváncsiság. Persze ahhoz, hogy mást is tehessek az egyszerű szemlélődésnél, némi pénz fejében növelnem kellett a lehetőségeimet a társkereső rendszer berkein belül. Nem sokat haboztam hát, így alig több, mint fél nap múlva már a társkeresők kiemelt tagjainak táborába tartoztam, s ennek hatására azután beindult az az "őrület", amit kár lett volna kihagynom. 
A regisztrációkor nem titkoltam, hogy ugyan tartós, érzelmekkel átszőtt, férfi-nő kapcsolatra vágyom, keresve azt a pasit, aki életem szerelme helyére léphetne, de nincs ellenemre kipróbálni milyen lehet egy hetero párhoz csatlakozni, esetleg egy lánnyal önfeledten szerelmeskedni. 
Jó néhány üzenetváltás után kialakult szimpátia alapján egyre nyíltabb beszélgetést folytattam egy lánnyal, egy párral, valamint egy viszonylag rámenős sráccal. 
Azt hiszem, kezdhetném a leszbikus élményeimmel, bár azt gondolom az olvasó számára egyre nyilvánvalóbb lesz: a párhuzamosság, a nem kis szervezést igénylő összehangoló ténykedésem szüntelenül jelen volt a szerteágazóvá vált kapcsolati rendszeremben. 

Rohadtul unalmasan telt a napom a munkahelyemen. Nyár volt, kegyetlen hőség. A főnököm is lelépett alig, hogy bejött dolgozni, így egész nap egyedül voltam az irodában. Párszor beszéltem telefonon a volt szerelmemmel, mert délutánra egy légyottot beszéltünk meg. Közben pedig újdonsült barátnőmtől érkező egyre forróbb hangvételű levelek kerítettek mind jobban hatalmukba. Először csak ártatlan tetsző képeket küldött át emailei mellékleteként, hogy láthassam, hogy is néz ki. Közben pedig egyre inkább kezdtünk belemelegedni abba, hogy neki vannak már lányokkal átélt szexuális tapasztalatai és igyekezett minden averziómtól engem is megszabadítani. Nem titkolom nagyon felizgatott minden szava, noha még fogalmam sem volt arról, hogy tényleg a képeken látott csajjal folyik-e a csevegés ténylegesen vagy sem. Hisz úgy tenni az internet névtelenségében mintha, bármikor lehet, de valahogy úgy éreztem itt nem erről van szó. És megérzéseimben most sem kellett csalatkoznom. Kis időre leállt a csevegésünk, eltűnt, de mikor újra jelentkezett, küldött pár képet, amiket a telefonjával készített a mosdóban. Láthattam az izgalmi váladékától átnedvesedet bugyiját, csupaszra borotvált punciját és még egy egész alakos képet is készített magáról, amelyen földre hullt szoknyában állt, kigombolt blúzban, a melltartóját a nyakába tolva, hogy megmutassa nekem milyen gyönyörű és megkért, hogy viszonozzam is a képeit, persze csak ha tudom. Elsiettem én is a mosdóba és hasonló fotókat csináltam magamról. A hatás nem maradt el. A következő üzenetváltásaink alkalmával már telefonszámot is cseréltünk, így, amikor lementem cigizni gondoltam felhívom. 

- Szia! - kezdtem még bizonytalankodva - gondoltam, tök jó volna hallanom a hangod… - álltam meg egy pillanatra. 

- De jó, hogy felhívtál - lelkendezett - ezek szerint te is… - hallgatott el most ő is egy kicsit. 

- Igen - válaszoltam, bár nem is tudom pontosan mire. 
- Én 5-ig dolgozom ma - vette át a szót - nincs kedved találkozni velem? 

- Valakivel megbeszéltem - hebegtem -, hogy értem jön fél ötre…, de ha neked úgy jó, nyolc után találkozhatunk? 

Megbeszéltük még a helyszínt majd elköszöntünk. A telefonálást követő emailezésünket már egy jóleső várakozás szőtte át. Egyre több dolgot próbáltunk elmondani magunkról a másiknak. Nyilvánvalóvá tettem, hogy nem élek egyedül. A kisfiammal és az apjával lakom együtt, így ha egy kávé vagy üdítő melletti beszélgetésnél többre vágynánk, akkor részemről nem túl sok mindent ajánlhatok fel. Ugyan a nyári szünet miatt a csemetém épp nem tartózkodik otthon, de azért hozzánk mégsem mehetünk. Ő azonban megnyugtatott, hogy egyedül él, így hozzá, ha úgy alakul, bármikor felmehetünk. Az a fajta őszinteség, ami a levélváltásainkat ekkor már jellemezte egyre inkább sürgetett, mondjam el miért nem tudtunk ma korábban összefutni. Dióhéjban elmeséltem a csalódásomat és azt, hogy a volt szerelmemmel fogok néhány órát eltölteni még az előtt mielőtt vele találkoznék. Legnagyobb meglepetésemre semmiféle ellenérzést nem váltottam ki belőle. Sőt, mintha még buzdított is volna irigykedve, hogy vegyem csak el a jogos “jussomat”. Így rossz érzések nélkül köszönhettem el tőle fél öt előtt, mikor a munkaidőm letelt és jött értem a volt kedvesem. 

Pár perccel nyolc után érkeztem a megbeszélt kávézóba. Ő már a teraszon ült és amikor meglátott mosolyogva pattant fel, hogy üdvözölhessük egymást. Rendeltünk egy-egy koktailt és iszogatni kezdtünk. Jó egy órája beszélgettünk már mikor közel hajolva hozzám a fülembe súgta: 

- Mi lenne ha ott, fenn, a harmadikon folytatnánk? - mutatott fel egy szemközti ház ablakára. Fizettünk és már indultunk is föl a lakására. A hangulatos kis lakás hűs nappalijában kínált hellyel és jó háziasszony módjára mindjárt szervírozni is kezdett ezt-azt, italt, nasit. 

- Neked nincs meleged? - kérdezte, ahogy áthúzta a fején a pólóját és a földre dobta - Érezd magad otthon! - mondta, miközben kipattintva nadrággombjait, abból is kilépet, hogy minél kényelmesebb viseletben lehessen: egy szál bugyiban, melltartóban. 

- Lezuhanyozhatnék? - kérdeztem felbátorodva - Mert kicsit kapkodnunk kellett… - hallgattam el sokat sejtetetőn - … és tudod, nem jutott már rá idő. 

- Persze! - nyújtotta felém a kezét, hogy mutassa a fürdőszobát - Báááár… - nyújtotta el jó hosszan, kacéran hátranézve - szívesen kinyalnálak én ilyen “mocskosan” is. 

- Hülye vagy! Csupa geci vagyok - vetettem oda közönségesen - nem hinném, hogy… - de be sem tudtam fejezni, mert hirtelen megtorpant és magához ölelve szájon csókolt. 

- De mégis így foglak… - búgta a fülembe hosszú csókolózásunkat egy pillanatra megszakítva és matatni kezdett nadrágom derekánál, hogy pár mozdulattal később már meztelenül összeölelkezve forrhassanak eggyé újra ajkaink. 

Szinte izzott már a levegő körülöttünk, ahogy gyengéden a szobájába irányított vad csókolózásunk közben. Az ágyához érve ölembe csúsztatta jobb tenyerét, hogy középső ujját óvatosan a hüvelyembe nyomja. Tébolyító érzések áradtak szét feltüzelt testemben. Alig vártam, hogy az ágyra rogyva széttárt combjaim közt érezhessem nyelvének felfedező érintéseit. Könyökeimen megtámaszkodva néztem őt és hagytam bizarr játszadozását. Kétség nem férhetett hozzá, hogy volt szerelmem ondójának saját nedveimmel összekeveredő ízének bódító hatására ő is egyre jobban veszti el öntudatát. 

- Hát veled aztán nem fukarkodtak… - mondta miközben felemelte fejét az ölemből, hogy derekamnál gyengéden megmarkolva teljesen az ágyra fektessen és a hasamon felcsúszva, rám feküdjön. 

- Nem… - nyögtem, szinte már a szájába egy újabb csókcsatába kezdve - de hoztam belőle neked is - öleltem át jó erősen, hogy a hátára fordítva fölé kerekedhessek. 

- De szép vagy! - érintettem meg gyengéden melleit, ahogy combjaim közé véve csípőjét felegyenesedtem és már szeméremdombjához érintettem lucskos fenekemet. 
- Te is! - sóhajtotta és megfogta határozottan a derekamat. Így próbálta kicsit erősebben csupasz puncijának környékéhez nyomni rövidre nyírt, de a nyálával keveredő izgalmi nedveimtől és a belőlem szivárgó ondótól síkossá vált, valószínűsíthetően kellemesen bizsergető fanszőrzetem. 
- Ez olyan izgató - lihegte elcsukló hangon, miközben ritmikusan mozgatni kezdett magán. A fokozatosan gyorsuló mozgatásának köszönhetően egyre vadabbul egymáshoz dörzsölődtek nemiszerveink. Pontosan tudható volt hamar utolér mindkettőnket az édes kéj okozta vég. Hirtelen megragadta a jobb kezemet és combjaim szorításában próbálta kicsit szétvetni a lábait. 
- Nyomd be az ujjad! - nyögte követelődzőn és ahogy hüvelybemenetéhez igazította kezemet, néhány apró súlypontáthelyezésemmel stabilizálva pozitúránkat már könnyedén csusszant is síkos hüvelyébe a középsőujjam. 
- Nekem végem... - zihálta alattam hánykolódva, combjaim gyengéd szorításában - ... mindjárt elélvezek - lehelte öntudatlanságának első pillanataiban, de én "könyörtelenül" egyre csak mozgattam tovább kezemet. Ki-becsúsztattam hol kettő, hol három ujjamat a már akaratlanul meg-megránduló lucskos pinájában. Éreztem én nem tudnék elmenni még, így minden idegszálammal az ő orgazmusára koncentráltam, hogy első játszadozásunk a felejthetetlenség márványtáblájára íródjék az emlékezetében. Hosszú perceken keresztül tartottam fenn gyönyörét, míg szinte már az eszméletlenségbe hajszolva végre megkegyelmeztem neki. Ráfeküdtem. Lágyan egymáshoz simult a testünk, hagytam hagy pihenje ki imént átélt édes kínjait.