Érettségi után egy kisvendéglőben tudtam elhelyezkedni,mint felszolgáló. 10 éve nem volt sok lehetőség munka terén,ami volt,azt kellett elvállalni...
Andi tanított be,mosolygós,keskeny vállú,kis cicis ,vékony derekú de nagy fenekű,vastag combú lány volt. Ő mondta meg a nagy igazságokat:
- A borcsit te mosolygod össze,a te lábaid meg a segged fogják bámulni,mégiscsak a kétharmad a tiéd a pultossal,a maradék a konyhásoké bent,ez a trendi. Ajánlom a minit,de majd rájössz mi a dörgés - mosolygott.
Megköszöntem a jótanácsokat és kezdett derengeni miért is van mindig szűk szoknyában és fekete harisnyában. A konyhán 20-as srác a szakács,mellette Vera,anyám korabeli kézilány,a pultban Sanyi,50-hez közeli,rövid hajú,100 kg feletti,tekintélyt parancsoló barista volt a stáb.
Mindig a nap végén osztoztunk,a többiek meg voltak elégedve a borravaló rájuk eső részével.Láttam,hogy nem csak a vendégek, de a pultban Sanyi is néha a fenekem bámulja.
19 évesen csak mosolyogtam,végeztem a dolgom,a pénz kellett,mert anyunak is felmondtak,a fizetésem a családi költségvetés része lett,magamra semmi sem jutott de vártam,egyszer csak fordul a kocka.
A főnök megállapodott a pultossal,hogy ha későig nyitva vagyunk és nincs tömegközlekedés,akkor hazavisz.
Csütörtök zárás előtt voltunk kb. egy órával,mikor Sanyi így szólt hozzám:
- Kiveheted a korsóból a részem,ha hazafelé így jössz és nem öltözöl át és megsimogathatom a lábad!
- Hülye - ennyi volt a reakcióm.
Csütörtök volt,a borcsis korsó nem nagyon csörgött.
A műszak végén berogytam az anyós ülésre mellé és vártam,míg leriasztózza a helységet.
- Látom maradt a cucc rajtad,áll az alku? - kérdezte és a részét nyújtotta felém.
- Hagyjál már a hülyeségeddel! - sóhajtottam nagyot és már a holnapra koncentráltam.
- Oké,a holnapit is megkapod,pedig péntek lesz,akkor szokott lenni forgalom! - kacsintott rám.
Elgondolkodtam,az már jó pár ezres azért,hogy a harisnyám simogassa...
- Most ez komoly? - kérdeztem vissza.
- Persze - kaptam a választ és befordultunk egy kihalt paneltömb mögé és leállította a motort.
- Ne félj már! - engedte le az ülésem - lazulj el,csak simogatni foglak!
- De csak a combjaimig! - mondtam határozottan.
- Persze... - hörgött Sanyi.
A nadrágján matatott.
- Hé,erről nem volt szó! - kiáltottam rá!
- Csak simogatlak,ne félj! - mosolygott.
Hátradőltem és hagytam hogy jobb kezével simogassa a lábaim,bal keze pedig ütemesen mozgott a sliccénél.
A jobb lábamat a balra keresztbe emelte és a bokám megcsókolta.
- Szabad? - elfúló hangon kérdezett.
- Belefér! - engedtem meg neki.
Tetszett ahogy csókolta a lábaim,kicsit fel is izgultam,mert a barátom szakított velem,ahogy megtudta,hol is dolgozom és mostanában nem szexeltem.
Betartotta amit megígért,a combtövemnél mindig megállt a keze vagy a szája...
Elélvezett egy combjára készített papírzsepire,megtörölte a farkát és elrakta anélkül,hogy láthattam volna.
Visszatekertem az ülést és elindultunk.
Magyarázkodni kezdett:
- Tudod,a nejem jó masszív,én meg imádom a szép lábakat.
- Te tudod,csak ne dicsekedjél ezzel,amit csináltál... - mondtam halkan.
- Mit képzelsz? Az asszony el is válna,nagyon féltékeny,ez sem tetszik,hogy fuvarozlak. - felelt.
Megérkeztünk,megvárta míg lekapcsolom a kinti villanyt,ez azt jelentette,biztonságban vagyok.
Otthon gyorsan ledobáltam a gönceimet és elnyúltam a kádban,azt terveztem,megveszem azt a kis rucit amit kinéztem a múltkor, csak meglegyen még...Közben a meleg vízben finoman piszkáltam magam ott lent...maszturbáltam,arra gondoltam,kinyalathattam volna magam...Háromszor is megcsináltam magamnak,így szoktam,utána elvagyok pár napig.
A vizem már kihűlt,a puha ágyikómba vetettem magam,jól bevackoltam magam és istenit aludtam!
Utolsó kommentek