A következő találkozót már Andi szervezte, mert izgatta, hogy Mariann mit akar mesélni. Meg sem fordult senki fejében, hogy ne Mariann legyen az est levezetője.
Mariann egy kérdéssel kezdte:
– Ugye emlékeztek arra, amikor Péterék ideköltöztek és nagy bulit rendeztek? – majd meg is válaszolta a kérdést – Persze hogy emlékeztek, azt nem lehet elfelejteni.
Itt meg kell szakítanom Mariann elmesélését, mert a megértéshez ismerni kell azt a bizonyos bulit, amelyet mi négyen nagyon jól ismertünk. Felidézem.
Az utcában épült egy ház, amelyen már az elején látszott, hogy kicsit túlméretezett. A tulaj nem is bírta anyagilag a befejezést és megállt az építés. Egyszer csak azt láttuk, hogy sok munkás jelenik meg a félkész épületnél és ripsz-ropsz befejezték. Nyilván egy gazdag ember vette meg a befejezetlen épületet. Tartottunk tőle, hogy valami fennhéjázó újgazdag költözik az utcánkba, de kellemes csalódás volt, amikor megismertük a 30-as éveikben járó párt, Pétert és Vickyt, akik 3 év külszolgálatból érkeztek haza Dominikából. Péter egy magas, sportos testalkatú, napbarnította, mindig vidám és közvetlen ember volt, Vicky pedig egy kreolbőrű, nagyon csinos, formás nő, akin pont annyi hús volt mindenhol, amennyi egy férfi számára kívánatossá tette. Azt soha nem tudtuk meg, hogy hova valósi, hogy ez a valódi neve vagy felvett. Tény, hogy volt némi akcentusa, de tökéletesen beszélt magyarul.
Amikor nagyjából kész volt a ház és beköltözés nagy maceráinak zömén már túl voltak, körüljárt és többünket meghívott a házavató bulira. Nem mindenki jött el az utcából, de Gáborék és mi, mint közeli szomszédok, természetesen elmentünk. Ott volt az elvált Marika, a közvetlen szomszédunk is.
Ahhoz képest, amire számítottunk, nagyon nagy társaság gyűlt össze – mint később megtudtuk –főleg a házigazdák régi barátai és kollégái. Ez eleinte kissé feszélyezett minket, de a házigazdák nagy igyekezetének köszönhetően a hangulat egyre fesztelenebbé vált és sok addig ismeretlen emberrel is kellemes beszélgetésekbe bocsátkoztunk.
A nagy nappali és a nagy terasz között egy hatalmas üvegajtó volt, ami elhúzva összenyitotta a két teret. A nappaliban bárpult volt, az italok olyan választékával, amit alig tudtunk áttekinteni. A falak mellett néhány szék, amik akkor még üresen álltak. A teraszon néhány könyöklő pult, amelyekre letéve a poharakat kellemesen lehetett beszélgetni, iszogatni. A társaság zöme – így mi is – sűrűn élt evvel a lehetőséggel. A nappaliban lágy zene szólt, így egyre többen kezdtek táncolni. Ez a kellemes hangulat uralta az estét.
Úgy este 11 táján Péter beterelte a vendégsereget a nappaliba és behúzta az üvegajtókat, hogy ne hallatszódjon ki az emelkedő hangulat, ne zavarjuk a környezetet. Leállította a zenét és attól kezdve mindenki rá figyelt.
– Kedves barátaim! Tudjátok, hogy az Antillákról érkeztünk, és ott számos szokást ismertünk meg és tanultunk el. Ezek közül ma a házavatásra vonatkozó az aktuális. Valamelyik kis szigeten tanultuk, hogy amikor egy pár beköltözik új lakásába, meghívják a barátaikat, ez megtörtént. Ha azt akarják, hogy az új lakásban sok új szerelmi kalandjuk legyen, egy számunkra fura szertartást kell végrehajtani. A férfi alulról derékig lemezteleníti magát, a nő pedig deréktől felfelé. A vendégek férfi és nő tagjai szintén. A férfi vendégek közül azok, akik a nőnek sok új szerelmi kalandot kívánnak, sorra a háziasszony elé járulnak és megsimogatják a mellét, miközben a háziasszony kezébe veszi a faszukat. Minden férfi kb. fél percet kap. Eközben a nővendégek sorban a háziúr elé járulnak és a hasonló jókívánságaikat a házigazda faszának simogatásával fejezik ki. Eközben a házigazda a nővendégek melleit simogatja. Nem tudom, beválik-e a babona, de úgy gondolom, miért ne próbálnánk ki.
– Akinek ez nem fér bele az erkölcsi normáiba, az nyugodtan elmehet vagy kimehet addig a kertbe, bár ez nem lesz rövid program. Ebből nem lesz sértődés.
Itt szünetet tartott és körülnézett. A társaságból alig egy-két pár szedelőzködött és köszönt el. Andi rám nézett és kérdezte, hogy nem megyünk-e. Rövid gondolkodás után visszakérdeztem, hogy nagyon el akar-e menni. Bizonytalan választ adott, erre azt mondtam, hogy ne menjünk, mi baj lehet, ha maradunk. Vonakodva bár, de rábólintott. Jól döntöttünk.
Amikor az elköszönések véget értek, Péter kiadta a következő ukázt:
– Akkor most minden férfi vegye le a cipőjét, zokniját, nadrágját, alsónadrágját és tegye a székek valamelyikére. A hölgyvendégek pedig a pulóverüket, blúzukat (kinek mi van), melltartójukat és szintén pakolják a székekre.
– Mit csináljon, akin egybe ruha van? – hangzott egy halk kérdés.
– Ha részt akar venni a játékban, akkor az egész ruhát le kell vennie.
Egyetértő moraj hallatszott, főleg a férfiak részéről. Házigazdák jó példával jártak elől, pillanatok alatt ledobták a felesleges holmikat. Péter lerúgta a papucscipőjét és levette a nadrágját. Más nem is volt rajta alul. Néhány nő felsóhajtott a még puha állapotban is tetszetős méretű farka láttán. Vickynek csak egy pulóverből kellett kibújnia. Ekkor a férfiak elégedett mormogása hallatszott a nem túl nagy, de nagyon kackiásan álló, sötét udvarú, formás melleket meglátva. Ezek után gyorsan ment a többiek vetkőzése is. Andi a blúza levétele után kérdőn rám nézett, hogy folytatnia kell-e, de én bólintottam, hogy igen, a melltartót is vegye le.
– Látom ráhangolódtatok a folytatásra. Lehet kezdeni. Nem kell tülekedni, mindenkire sor kerül. –mondta Péter mosolyogva.
Tekintete egy nagyon fiatal vörös hajú, elég bögyös lányra tévedt és biztatóan nézett rá. A lány körülnézett, és mivel más nem mozdult, bizonytalan léptekkel odament Péterhez és óvatosan megfogta a farkát. Péter két kézzel megfogta az egyik mellét és simogatni, gyűrögetni kezdte, majd két-két ujjal megfogta a bimbókat és azokat kényeztette. Ez olyan hatással volt a vörös hajúra, hogy szemmel láthatóan erősebben verte már Péter faszát. Ettől vagy ki tudja mitől a többi nő félszegsége elmúlt és már sor alakult ki Péter előtt.
Eközben a férfiaknak nem kellett nagy biztatás, azonnal vagy hárman pördültek ki Vicky elé és kínálták fel farkukat kényeztetésre. Vicky kiválasztott közülük egyet, azt odaintette és máris kezében volt az első fasz. A fickó élvezettel gyömöszölgette Vicky cickóit és amikor Vicky szólt, hogy vége, jöhet a következő, keményen ágaskodó farokkal távozott. És így folytatódott a szeánsz.
Ekkor legnagyobb meglepetésemre azt láttam, hogy Andi előrelopakodik és Péter elé áll. Nem hagyta, hogy bárki is beelőzze, megragadta a már megkeményedett, ágaskodó faszt. A kicsi keze alig érte át, de már két kézzel markolta és keményen verte. Már attól tartottam, hogy el fog sülni, de ez nem következett be. Közben Péter a melleit simogatta és valamiket súgott a fülébe. Én úgy éreztem, hogy sokkal tovább maradt ott, mint a többiek. A látványtól, hogy visszafogottnak ismert asszonykám ilyen lelkesen verte Péter faszát és élvezte cicijei simogatását, nekem is már égnek állt a farkam. Felizgatva odaléptem Vicky elé, aki éppen partnercserére várt és megragadtam csoda szép melleit, miközben ő kezelésbe vette ágaskodó szerszámomat. Úgy éreztem, közel az elélvezésem, de valószínűleg ezt Vicky is megérezhette a farkam lüktetésén, és elbocsátott mielőtt a kezébe lőttem volna a magomat.
Ez így folytatódott, amikor észrevettem, hogy Gábor és Mariann nagyon a végére maradt.
-Csak nem akarnak megfutamodni? – fordult meg a fejemben.
De amikor Mariann odalépett Péterhez és két kézzel olyan kézimunkát adott elő, hogy attól egy halott is felébredt volna, meg kellett változtatni a véleményem. Ugyanakkor Gábor Vicky didkóival foglalkozott, de amikor odahajolt, hogy a szájába vegye, Vicky eltolta a fejét, ez nem volt a programban.
Ekkor már a többség túl volt a feladat teljesítésén, néhányan felöltöztek, de a többség maradt, ahogy volt. Páran már táncoltak és néhányan kihasználták táncpartnerük hiányos öltözetét. Sok cicire jutott már melltartó, de nem textilből, hanem férfikézből, de az sem volt ritka, hogy női kéz rendezgette a keményen előremeredő faszokat. Miközben töltöttem magamnak egy koktélt tovább figyeltem a táncolókat. Próbáltam saccolgatni, hogy ki táncol a párjával és ki idegennel. Akik egymástól tisztes távolt tartva szolidan táncoltak, azok nyilván egy pár. Akik lelkesen tapizták a másik melleit vagy farkát, azok feltehetően most ismerkednek a megfelelő testrésszel. De lehetnek társak is. Közben észrevettem Andit is, aki egy nála jóval fiatalabb, magas fiúval táncolt. A fejét a fiú mellkasára hajtotta és behunyt szemmel élvezte, hogy a fiú a melleit kényezteti. De amikor a fiú megfogta a kezét és oda akarta húzni a faszához, elhúzta a kezét és nem volt hajlandó megfogni. Nem úgy, mint Gábor táncpartnere, egy korunkbeli duci nő, aki két kézzel masszírozta Gábor farkát a táncra nem is igen figyelve.
Ekkor egy jelentős méretű mell-pár nyomódott a hátamnak és valaki megkocogtatta a vállamat.
– Nincs jobb dolgod, mint most is Andit lesni? – kérdezett rám Mariann.
– Táncolni szeretnél? – kérdeztem válasz helyett és itt végre leplezetlenül, közelről csodálhattam meg Mariann dús, kívánatos kebleit.
– Nem. Menjünk inkább ki a kertbe.
A kertben történteket majd Mariann fogja részletesebben elmesélni, ezért én azt most átugrom.
A buli még javában tartott, amikor Andi odajött hozzám és javasolta, hogy menjünk már haza. A miértemre az volt a válasza, hogy a cicije szinte folyamatos simogatásától és a sok fasz látványától már annyira izgalomba jött, hogy minél előbb kefélnie kell. Attól tart, ha nem megyünk haza, itt fog kefélni valamelyik fiúval, de nem szeretne ilyen zűrös ügybe bonyolódni. Mert olyan sok szimpatikus ember van, hogy ha eggyel lefeküdne, akkor talán nem is lenne megállás.
Hazamentünk és megbeszéltük, hogy melyikünk hogy élte meg az estét, mi szerzett neki örömet és milyen vágyak ébredtek benne. Ezt a napot végül egy nagy szeretkezéssel zártuk.
Utolsó kommentek